Változik a Ptk. Fizethetnek a károkért a cégvezetők.

2014. március 15-től hatályba lép az új Ptk. A vezető tisztségviselők a jogviszonyukkal okozott károkért a társaságukkal egyetemlegesen –magánvagyonukkal is-  felelnek a károsulttal szemben.

 A vezető tisztségviselők döntései felelősségvállalási kockázatot is jelentenek.

Napjainkban egyetlen vezető [1]sem zárhatja ki a rossz döntés lehető­ségét, miközben vállalatának sikeréért dolgozik. De kockára teszi-e a saját vagyonát? A 2014. március 16.-tól hatályba lépő Ptk. szerint a vezető tisztségviselők egyetemlegesen felelnek az általuk okozott károkért, azaz a magánvagyonuk terhére is.

E felelősség főbb területei:


1. Személyes felelősség
A vezető tisztségviselők személyes vagyona, háza, megtakarítása is veszélybe kerülhet, amennyiben szándékos vagy gondatlan magatartásuk eredményeként valakinek kárt okoznak. A tévedések pedig sokba kerülhetnek. Számos esetben előfordult már, hogy a vezető tisztségviselők személyes felelőssége megállapításra került, holott nem tisztességtelenül, szándékosan vagy csalárd módon - csak nem az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal - jártak el.


2. Hatósági vizsgálatok
Még a legkorrektebb üzleti kapcsolatokra törekvő cégek életében is előfordulhat, hogy egy elégedetlen személy (ügyfél, beszállító, vevő, alkalmazott, stb.) panaszt tesz a felügyeleti hatóságok felé. A panasz eredménye akár a vezetőkkel szemben folytatott hivatalos vizsgálat is lehet, amely minden esetben jelentős jogi és pénzügyi kockázatot jelent.

3. Bírságok
Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő, hogy az egyes hatóságok, illetve felügyeleti szervek a társaságra kiszabott bírság mellett közvetlenül a cég adott területért felelős vezetőjére is pénzbírságot szabnak ki.

4. Büntetőjogi felelősség
A vezető tisztségviselők akár börtönbe is kerülhetnek tetteik, mulasztásaik, vagy éppen vétkes hanyagságuk következményeként. Ilyen esetben évek telhetnek el a jogerős bírósági döntésig, amikor a legjobb jogi védelem ugyan felbecsülhetetlen, de nagyon drága.

5.Családi vállalkozások
Magyarországon is nagyszámban működnek családi vállalkozások. Természetesen a családi vállalkozások vezetőinek is felelniük kell az általuk elkövetett hibákért, amely családi és külső viták, egymással folytatott perek melegágyai lehetnek

6. A hitelezői érdekek erősödő törvényi garanciái
A Csődtörvény lehetőséget biztosít egy felszámolás alá került cég vezetőivel szemben történő sikeres fellépésre. Ennek alapján már a cégvezetőkkel szemben indított per kezdetén a cégvezetőknek biztosítékot kell letenniük, amennyiben a hitelezők ezt kérik a bíróságtól. A biztosíték megfizetéséért, annak összegének erejéig a cég tulajdonosai kezesként felelnek. Amennyiben az esetlegesen megítélt kártérítési összeget a vezető ennek ellenére sem fizeti meg, a cégvezető 5 éves időszakra minden vezető tisztségviselői pozíciótól eltiltásra kerülhet.
Járulékos kockázatok:

7. Jó hírnév sérelmének kockázata
A perek és hatósági vizsgálatok amellett, hogy rengeteg időbe és pénzbe kerülhetnek, az abban résztvevők jó hírnevére is árnyékot vethetnek. Ennek viszont súlyos pénzügyi következményei lehetnek a munkaerői piacon a vezetők számára.

8. Megalapozatlan, valótlan állításokkal szembeni védekezés
A vezetők megalapozatlan vagy más, olyan állításokkal találhatják szembe magukat, melyekkel szemben védekezni kénytelenek. Mindez rendkívüli költségekkel és stresszel járhat.

9. Múlt, jelen, jövő
Egy elhibázott vezetői döntés jogi következményei követhetik a vezető tisztségviselőt munkahelyről munkahelyre. Még a vezető tisztségviselő visszavonulása, illetve sajnálatos halála sem jelenthet mentesülést a kártérítési felelősség hátrányos következményei alól, mivel a vezető tisztségviselő vagyona, illetve hagyatéka a vezető visszavonulása, illetve a vezető halála után is perelhető.
 

Vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok fele­lősségbiztosításának segítségével kivédhetők a vezető tiszt­ségviselő személyére irányuló – az állítólagos kötelességszegésére alapozott – kártérítési igények. Afelelősségbiztosítása nemcsak harmadik szemé­lyek kártérítési igényeivel szemben nyújt védelmet, hanem maga a vállalat részéről felmerülő kártérítési igényekkel szemben is.

A biztosítók tapasztalt szekértői gárdával rendelkeznek. Megnyugtató lehet a tudat, hogy krízishelyzetben a legjobb szakemberek állnak az ember mellett. A szakemberek (ügyvéd, igazságügyi szakértő, média szakértők, stb..) költségeit fedezi a biztosítás. A gyakorlat azt mutatja, hogy a biztosítók nagyon magas összegeket fordítanak a szakértők díjazására, a megalapozatlan kártérítési igények elhárítására, biztosítottuk védelmében.

Sikeres képviselet esetén további jelentős költséget jelenthet a jó hírnév sérelmének helyreállítása, melynek költségét szintén fedezi a biztosítás.
 
Gondoskodjon saját anyagi biztonságáról!
Kérje több mint 15 éves tapasztalattal rendelkező szakemberünk tájékoztatását!
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.?subject=T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1st%20k%C3%A9rek%20a%20vezet%C5%91%20tiszts%C3%A9gvisel%C5%91k%20felel%C5%91ss%C3%A9gbiztos%C3%ADt%C3%A1sr%C3%B3l" style="color: #0033cc; text-decoration: underline; font-family: Arial, Verdana, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 21.333332061767578px;">Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  vagy kattintson ide

 

[1] Vezető tisztségviselőnek minősülnek, a cégvezetők, igazgatótanács és felügyelő bizottság tagjai, és minden olyan munkavállaló, aki a munkaszerződése szerint a Munka Törvénykönyve alapján vezetőnek minősül.